Először a Tannhäusert szerettem meg, ma azzal zártam a magam idei Wagner-napjait. Szerintem ez a legjobb mű: egységes, nincsenek benne üres, áthidaló részek, végig drámai, és nem mellesleg melodikus: legszebb dallamai vissza-visszatérnek. Nekem annyit mond: van remény, van megváltás, s ha a földi hívságok el is csábítanak, van egy magasabb emberi, isteni szempont. Szeretem, ahogy … Bővebben: Wagner-napok